Nyitok

Régen volt időm zenét hallgatni!

Végre végre. Adom pre-release 18!

Alighogy donáltam a projectet, rögtön kihozták a free pre-release-t... remek.

So, i drink a German wine.

With your hair of flaming Roses
Your kiss - Medusa's touch
Turn me to a pillar of salt
To die now would be perfection

Then my lonliness closes in
So, I drink a German wine
And drift in dreams of other lives
And greater times

White sheets wrap my mind
In drunken thoughts of runes and men
Why does the devil leave for us
This legacy of lonliness

This cry for the moon
And a dagger's thrust
With your hair of flaming blooms
And your eyes of saintly dusk

Then my lonliness closes in
So, I drink a German wine
And drift in dreams of other lives
And greater times...

What the F'thang?

Rontó Ralph

Nagyon tetszett, kár, hogy a szinkront google fordítóval csinálták. Mentos helyett mentol, cy-bug helyett gépfene, glitch helyett meg valami ordenáré baromság, amit már el is felejtettem. Jó, hogy a gamereket nem fordították le mondjuk játékkedvelőknek.

Máj

Ma találkoztam az orvosi rendelőben azzal a lánnyal, aki az oviban mindig megette helyettem a májat. Megismert, integettünk egymásnak. Semmit sem változott.

A körmönfont ágyú

Oké?

Nerd Revolt

És nagyon remélem, hogy az a szőrös kéz nem a "lányé".

Horror live

Jó lenne horror live szervezéssel pénzt keresni. Arra gondoltam, hogy a Gyilkosság a vacsorán c. dologhoz hasonlóan lehetne megoldani a történetet.

A kedvencem.

Földhöz

Ma véletlenül földhözbasztam a remek samsung tabletemet. Nem direkt, csak kicsúszott a kezemből. A 2800 forintos lengyel tok jól performált, semmi baja a cuccnak. Mondjuk ronda a burkolat, mint a sötét éjszaka, de ki nem szarja le a felismerhetetlenségig, ha a 100K-s tablet meg túléli benne az esést?

Újra

Megint van egy kis kedvem, és időm, hogy blogot írjak. Most cél nélkül, csak úgy. Ahogy a sofőr megy az éjszakai úton, csendben, figyelve a nyári éjszakát, a Holdat, a csillagokat.

Nemrég éjfélig dolgoztam, valamikor éjjel egy körül értem haza. A házunktól nem messze két fiatal srác állt, hátizsákokkal, zselés hajjal, kiöltözve. Értetlenül forogtak. Amikor kiszálltam a kocsiból, hogy kinyissam a kaput, az egyik odajött. Nem tudom mit várt, vagy mit gondolt. Fekete ing volt rajtam, fekete sofőr kesztyű, fekete farmer. És fáradt voltam.
- Ő... jó estét, elnézést.
Látszott rajta a zavar, de jobban kétségbe volt esve, mint amennyire tartott attól, hogy egy idegenhez odamenjen.
Biccentettem neki.
- A rendőr azt mondta, hogy a Szőlőhegy arra van - bökött a temető felé - Milyen messze van a Szőlőhegy?
- Mit akartok ott, ilyenkor? - játszottam nekik a gyanakvó falusit, aki utálja a pesti srácokat.
- Hát... buli van. Lejöttünk a lányokhoz, de ők még nem tudják.
- Lányokhoz - szögeztem le.
A srácon látszódott, hogy már megbánta, hogy idejött hozzám.
- Ha el tetszik vinni, akkor fizetünk érte! - tette hozzá a másik.
Belül már könnyesre röhögtem magam, eszembe jutott, hogy én is pont ilyen hülye voltam fiatalon, ha lányokról. vagy buliról volt szó. Átutaztam a fél világot csak azért, mert valahol volt egy csaj, aki éppen tetszett, és esélyem volt rá, hogy lássam - akárcsak egy percre is.
- Éppen dolgoztam, de még bele fér egy meló - mondtam, és neki támaszkodtam a kocsinak - Mennyitek van?
A két srác összesúgott, elővették a pénztártcájukat.
- Nálam van egy ötszázas, mert a többi elment buszjegyre - mondta a magasabbik.
- Nálam meg egy ezres, ja nem csak egy ötszázas.
- Az kevés. Minden megkezdett óráért nyolcvanat szoktam kapni. Nyolcvanezret.
Összenéztek, látszott rajtuk, hogy egyre jobban összezavarodnak.
- Tényleg ennyire hülyék vagytok? - nevettem rájuk - Dobjátok be a cuccokat, kiviszlek titeket.
Az egyik elmosolyodott, de a másik még nem tudta mi a helyzet. Azért ő is behuppant. Direkt gyorsan mentem, százzal a kihalt töltésen, a hegy felé.
Aki mellettem ült, talán Dávid - előkapta a mobilját. Egy fiatal csak képe volt a kijelzőn, Móni.
- Igen, megyünk már. Nem, nem szórakozunk. Igen, adom a sofőrt.
Elvettem a telefont.
- Ki vagy? - kérdezte a cincogó hangon a lány.
- A sofőr.
- Milyen sofőr?
- Fáradt. Hova vigyem a haverjaidat?
- Te tényleg elhozod őket? Ezek nem normálisak! Hol fognak aludni?!
- Ez már a te bajod, kishúgom - mondtam Móninak - Szóval hova vigyem őket?
- Hát... a konténerhez. A régi buszmegállóhoz.
- Öt perc, és ott vagyunk.
- Jó, mi is ott leszünk!

A két fiatal csaj, meg talán az anyjuk már várt minket a régi, összedőlt buszmegállónál. Lefékeztem mellettük.
- Csókolom, meghoztam a kandúrokat - vigyorogtam rá az anyukára a kocsiból. Negyvenes nő volt, egész jól tartotta magát.
- Maga az apjuk? - kérdezte a nő.
- Nem, akkor gyalog jöttek volna. Én a sofőr vagyok.
A nő nem tudta hányadán áll, ezért tovább kérdezett.
- Kőbányáról hozta idáig őket?
- Nem, a temető mellől. Leintettek.
Az anyuka megnyugodott.
- Ja, akkor maga is a faluból való.
Bólintottam, és elindultam hazafelé.

Nincs tanulság a végére, csak ez történt velem.

Mari Chrome

Ki ez? Mi ez? Miért nem ismertem eddig? Miért ilyen jó?