2010. január 22., péntek

Barikád

Megvettem a második számot is, ott pihent reggel mellettem a vezető ülésen. Az ilyen havas napokon sok a közlekedési dugó, olvasgattam picit. Amikor közeledtem a munkahelyem felé, összeszorult a gyomrom. Ha valaki meglátja a kocsiban, kirúgnak.

Gyorsan beraktam a kesztyűtartóba, aztán gondolkodóba estem.

Miért kell itt tartania a magyar embernek, hogy ha egy nemzeti lap van nála, akkor veszélyben a munkahelye? Azért mert fél, azért mert megengedi, hogy félelemben tartsák. Megengedte a magyar, hogy elhitessék vele - ha kimondja az igazságát, vagy akár a vélt igazságát, akkor csúnyán megüti a bokáját.

Azért kellett beraknom a kesztyűtartóba az újságot, mert beraktam a kesztyűtartóba. Furcsák ezek a magukba visszahajló gondolatok, nem is szeretem őket igazán. Egy dolgot utálok a 22-es csapdáknál jobban, a félelmet.

Kivettem az újságot a kesztyűtartóból, és visszatettem az ülésre.

Ez itt az én hazám!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése